[Íróknak] Ötletek, jegyzetek, vázlatok

Ahány író, annyiféleképpen lehet elkezdni egy új történet megalkotását. Azonban van egy valami, mely mindegyikünk számára elengedhetetlen: a tervezés. Feltételezem, nem túl gyakran kezdünk bele úgy novellákba, hogy csak spontán leülünk a gép elé és ész nélkül gépelünk. Természetesen mint mindenhol, itt is vannak kivételes esetek, ahol jó végtermék születhet ebből - viszont az esetek legtöbbjére ez nem igaz. Nézzük, mit is tehetünk, hogy ezt megelőzzük: ötletgyűjtés, vázlatos, jegyzetek satöbbi...

Ötletgyűjtés

Ez főként összetettebb írásoknál fontos (hosszabb novella, regény). Legyen nálad egy füzet vagy egy telefon, ahová csak úgy rendszertelenül felírod az ötleteket. Ilyenkor eleinte még elég csak egyszerűen ömlesztve leírni ami az eszedbe jut, ez az a szakasz ahol körvonalazódik, hogy miről is fog szólni az írásod.

Fontos, hogy minden elvetemült, extrém, vagy általad gagyinak hitt ötletet is feljegyezz. Általában ezek kihúzásra kerülnek elég hamar, de nem tudhatod, később mi fog a sztoriba illeni, és ha valamit kihagysz, lehet, hogy épp a történet legnagyobb csattanóját vagy hülyeségét szalasztod el.

Én napjainkban inkább a telefonos jegyzetelés felé hajlok: ez mindig velünk van, akármikor elő lehet venni és bepötyögni rajta néhány szót, valamint a mai okostelefonokon már nagyon intelligens jegyzetelő és/vagy vázlatkészítő alkalmazások is vannak.

Ajánlott nyilakat és ábrákat használni a jegyzetelés során, ettől sokkal átláthatóbb és logikusabb kinézetű lesz a nyers szavak halmaza, valamint a történet is kirajzolódhat így.

Vázlat

Maga az "ötletgyűjtés" még kihagyható, hogy ha nem szeretünk tervezni - vázlatolni azonban már erősen ajánlott. Jelentősen megkönnyíti a későbbi írást, ad egy stabil vázat a történetnek, mely ugyanakkor rugalmas is, hiszen itt még szabadon alakíthatunk a cselekményen.

Ez az a lépés, amikor a sok odavágott szót - mely eddig csak tudatunkban vagy a már említett jegyzetben létezett - egy cselekményfüzérré alakítjuk. Vegyünk egy papírt vagy egy jól használható vázlatoló programot. Fontos, hogy a vázlat elkészítése közben mellettünk legyen a jegyzetes papír, melyet az "ötletgyűjtés" alatt használtunk (már ha volt ilyen).

Építsük fel a történetünket úgy, akárcsak egy jó iskolai vázlatot. Minden vázlatpontba kerüljön a cselekmény egy-egy mozzanata, fontosabb eleme, az alpontokba pedig írhatjuk a körülményeket és a részleteket. Ha valami valaminek a következménye vagy az okozata, akkor használjunk nyilakat. Az alpontokból is lehet nyilazni, ha megjegyzést akarunk fűzni valamelyikhez, vagy ha esetleg innen fejlődik tovább a cselekmény, vagy annak egy mellékszála.

A lényeg, hogy legyen logikus felépítésű, jól átlátható. Ne feledd, hogy ezzel saját magadat fogod segíteni a későbbiekben!

Szereplők kigyűjtése

Ha van egy vázlatfüzetünk, akkor  külön lapokra felírhatjuk egy-egy szereplő tulajdonságait és adatait (ha pedig nincs, akkor helyettesítsük egy dokumentummal). Címnek írjuk fel a nevét, alá pedig a tulajdonságait és az adatokat (pl. szemszín, hajszín, magasság, öltözet stb.). Ha minden karakternél ugyanolyan sorrendben adjuk meg az egyes jellemzőket, akkor jóval átláthatóbbak lesznek a szereplős jegyzetek.

Ehhez a témához kapcsolódóan ez is segítséget nyújthat: Segédlet karakteralkotáshoz

Jegyzetek az írás közben

Ha már az írás közben jutnak eszünkbe ötletek, melyek után csak úgy felkiáltunk, "hű, ezt de jó lett volna még beleírni", akkor ne habozzunk: írjuk fel őket azonnal, amint csak lehet! Később amikor visszaolvassuk a történetet még remekül be lehet építeni őket. Igaz néha viszonylag sok részt kell átírni vagy újraírni, de ha egy fontos dolog maradt ki, akkor megéri.

Személyes tapasztalatom erről, hogy egyszer részt vettem egy ilyen írói kihívás szerűségen, ahol egy hónap alatt 50.000 szót kellett írni a regényedből. Mondani sem kell, ez iszonyat sok, főleg, hogy iskolaidőben (november) zajlott az esemény. Egyértelmű volt számomra, hogy itt nem a minőségre, hanem a mennyiségre kell ráhajtani. Így is tettem, ennek eredményeképp azonban sok rész elnagyolt lett, és kihagytam belőle rengeteg érdekes elemet. Időm már nem volt visszatérni és pepecselgetni annál a résznél, ezért haladtam tovább. A kihívás ideje alatt így egy jegyzettömbbe gyűjtögettem a kimaradt dolgokat. A legdurvább szerintem, hogy meg sem jelentek benne az embereken kívül más lények, sem mágia, sem pedig vallások, holott fantasy regény volt. Ezek és még hasonló hiányosságok azóta is abban a jegyzettömbben pihennek, és még a mai napig várnak a javításra. De a lényeg, hogy akármilyen sok is van, mindet felírtam, amint bevillantak írás közben.

Tervezők típusai

• Spontán: Fejében van egy-két gondolat, leül a gép elé, és megír egy történetet. Nos, ez is egyfajta tehetség, amihez érteni kell. A végeredmény minősége azonban kétes, és közel sem mindenkinek jön be ez a stratégia.
• Figyelő: Nem hajszolja túl magát jegyzetelés terén, és ha nem is túl sokat, de egy-két gondolatot felír valahová mielőtt nekilátna az írásnak. Ha úgy adódik hosszabb vázlatolást is vállal, ahogy kedve tartja, de könnyen túlél enélkül is.
• Töprengő: Füzet felett ül, és ötletekre vár, hogy papírra vethesse őket, később pedig ebből épít fel egy cselekményt és egy történetet. Az ő írásaikban nem fogunk elveszni, logikusan és átláthatóan építi fel művét.
• Dinamikus: Nem keresi az ötleteket, várja, hogy ihletet kapjon, és abból dolgozik, ezt pedig kiegészíti később saját kreativitásából. Általában ezek szoktak sikeres történetek lenni, de személyfüggő, hogy ki hogyan kap ihletet.
• Mérnök-típus: Minden egyes részletet precízen kitervel, mielőtt írni kezdene, így a lehető legnagyobb magabiztossággal láthat neki az alkotásnak. Ők sosem fogják megkapni azt egyik művükre sem, hogy "összecsapott". Még ha a sztori nem is nagy durranás, de csalódni sem kell benne.

Nálam

Nos, így a leírás végére őszintén bevallom, keveset jegyzetelek. Talán a fentebb említett dinamikus csoportba sorolnám magam.

Ezt viszont hátrányomnak is tartom, mert volt már, sajnos nem is egyszer, hogy elúszott egy-egy jó ötlet. 

A rövidebb írásoknál tényleg csak kulcsszavakat írok fel, a hosszabbaknál viszont már a cselekmény fontosabb pontjait jegyzem fel, egészen pontosan azokat az elemeket, amik egyedivé és élővé teszik az írást. Nagyon ritka, hogy füzetet használjak, általában telefonom jegyzetei közé szoktam írni a vázlatot, mely alapján később begépelem a novellát.

Nem túl gyakori - de megesik -, hogy leülök ötletelni és filózni a cselekményről, a telefonos jegyzeteket használom alapnak, többit pedig fantáziámra bízom. 

Miisz Art | Segédlet íróknak