Üdv nektek földi halandók!
Doloren vagyok, és az írói álnévnek semmilyen érdekes háttértörténete sincs. Csak fáradtság okozta hülyeség. Szóval. Egy 16 éves lány vagyok. Többé-kevésbé boldogan élem az életemet, érzéseimet kiírom magamból, és próbálom gondtalannak tettetni magam. Soha nem akartam mások terhére lenni. Szerencsére kezdem megtalálni azokat az embereket, akik előtt igazán önmagam lehetek.
Úgy gondolom elég sokat írok, habár minőségilek és tartalmilag inkább nem mondanék róla véleményt mert akkor túl hosszúra nyúlna a bemutatkozás.
Lassan két éve már hogy nekikezdtem az első novellámnak, amit egy könyv ihletett. Sárkányos könyv. Azóta is tart ez a mániának mondható szerelem köztem, és köztük, habár mostanában leginkább világfájdalmas írásaim vannak, és nem fordítok időt arra hogy elmerüljek a fantázia világában.
Szóval az írás.. Az érzéseim leírására használom. Leginkább.
Nem leginkább pedig mindenre. Segít elveszni egy általam kreált, szinte tökéletesnek mondható világba, ahol csak én vagyok, a fantáziám, és kettőnk kapcsolatából határtalan dolgokat tudunk kihozni. Néha olyanokat is, amin én is elcsodálkozom.
A MIISZ-be az Író-Viadal nevű verseny "miatt" kerültem be. Külsősként lettem meghívva, és valami csoda folytán nagy hirtelenjébe tag lettem. Örülök annak hogy ide tartozhatom.
Nem tudom mit mondhatnék még magamról. Hobbik?
Sokat olvasok. De tényleg. Imádom a krimiket, nagyon. Hatalmas nagy Sherlock Holmes rajongó vagyok!! Kedvencem még Edgar Allan Poe*-*, Rick Riordan, és J K Rowling, aki nem a Harry Potter miatt hanem a bűnügyi regényei miatt tartozik ide.
Nem túl érdekfeszítő. 5. osztályos korom óta kézilabdázom, aktívan lopom a napot, és a picivel több mint másfél éves öcsémmel töltök sok-sok időt. Aktív tagja vagyok az iskolai életnek, a jövő tanévtől DÖK-elnöki poszttal büszkélkedhetem. Gyermekded álmokat kreálok minden egyes mániámmal kapcsolatosan, amelyek közül már lassan fél éve egy lebeg a szemem előtt. Újságírás. Emiatt adódott pár komolyabbnak nevezhető problémám az évben. De hát.. Kellenek a nehézségek.
További jó bogarászást az oldalon!
Írásai
Megszokás
A buszon ültem. Minden reggel ugyanazon a buszon ültem. Minden reggel megláttam a fa mögül előbukkanni. Ekkor mindig előkaptam zsebemből a bérletet, felléptem az első lépcsőfokra, egy bájos mosolyt villantottam a sofőrre, és elindultam az apró folyosón.
Szemeztem a hellyel. Magára vonta tekintetemet, s a többi már nem is érdekelt.
Pedig mindig csak ketten utaztunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése