[Íróknak] A Téma

Mi kell az íráshoz? Egy ötlet természetesen, de nem ülhetsz le könyvet írni egyetlen ötlettel a fejedben. Az ötlet lényeges, de nem több mint homályos elképzelés. Nincsenek részletei, nincs mélysége, nincsenek dimenziói. Kell egy téma, amely megtestesíti, dramatizálja az ötletet. A téma nem más, mint egy cselekmény és egy karakter. A cselekmény az, amiről a történet szól, a karakter az, akiről a történet szól. Minden könyv egy cselekményt és egy karaktert dramatizál. Neked, mint írónak, tudnod kell, kiről szól a könyved, és hogy mi történik vele. Ez az írás alapelve minden irodalmi műfajban. Ha könyvet akarsz írni – miről szól? Kiről szól? Ismered a könyved témáját? Össze tudod foglalni pár mondatban? Például ha két nő történetét szeretnéd elmesélni, akik ámokfutásba kezdenek, tisztában vagy vele, kik ezek a nők? Milyen a múltjuk? Milyen bűnöket követnek el? Miért? Tudod, mi történik velük a végén? Miközben válaszokat keresel ezekre a kérdésekre, információt gyűjtesz, hogy döntésképesen, határozottan, magabiztosan írd meg a könyvet. Ha tudod, mit csinálsz, akkor arra is rájössz majd, hogyan csináld a legjobban.

Ismerni kell a témát – ez a könyvírás kezdőpontja. Minden történetnek van kezdése, középrésze és befejezése. Ha képes vagy néhány mondatba belesűríteni a témát – azaz a cselekményt és a karaktert -, akkor elkezdheted bővíteni a szerkezet és a történet elemeivel. Lehet, hogy több oldalt is teleírsz majd szabad asszociációban, mire képes leszel megragadni a történet lényegét, és egy-két egyszerű mondatra redukálni egy komplex történetsort. Ne aggódj emiatt. Csináld csak, míg meg nem tanulod világosan és tömören kifejezni az ötletet. Ahogy mélyre ásol a cselekményben és a karakterben, abszolút lényeges, hogy tudd, miről írsz. Hiszen ha te sem tudod, miről írsz, akkor ki tudja? Az olvasó? A hallgató? Ha a történet drámai kidolgozásáról van szó, az író nem kerülheti meg a döntést és a felelősségvállalást. Minden kreatív döntést a választás kell hogy diktáljon, nem a szükség. Ha a karakter kisétál a bankból, az is egy történet. Ha kirohan, az meg egy másik történet. Lehet, hogy sokszor érzel rá késztetést, hogy leülj könyvet írni, pedig nem is tudod, miről akarsz írni. Ilyenkor keress egy témát. Jusson eszedbe, hogy mikor témát keresel, igazából a téma keres téged. Rátalálsz valahol, valamikor, valószínűleg akkor, mikor a legkevésbé számítanál rá. Onnantól tied a döntés, hogy nekilátsz-e a munkának, vagy sem.

Kiről, miről szeretnél írni? Egy karakterről? Egy sajátos érzelmi helyzetről? Valamiről, ami veled vagy valamelyik családtagoddal történt? Sokaknak máris megvan az ötlet, amiből könyvet akarnak kerekíteni. Másoknak nincs meg. Hogyan kezdj hozzá a témakereséshez? A könyv témája lehet egy újságcikkből, tévéhíradóból vett ötlet, lehet olyasmi, ami a barátunkkal vagy velünk esett meg. A téma a kellő pillanatban rád talál. Nagyon egyszerű. Bízz magadban. Csak észre kell venni a cselekményt és a karaktert. Ha a cselekmény és a karakter szintjén pár szóban össze tudod foglalni az ötletet – a történetem erről az emberről szól, aki ezen a helyen végzi a „dolgát” -, akkor máris belevághatsz a könyv előkészítésébe. A következő lépés a téma kibővítése. A cselekmény megalapozása, a karakterek árnyalása kiszélesítik a történetsort, és felerősítik a részleteket. Gyűjts anyagot, ahol csak tudsz. A hasznodra fog válni. ha engem kérdezel, az anyaggyűjtés elengedhetetlen. Ne feledd, a legnehezebb dolog az írásban: tudni azt, hogy mit írjunk. Az anyaggyűjtés során – akár az írott forrásokból: könyvekből, magazinokból, újságokból, akár a személyes beszélgetésből – információhoz jutsz. A begyűjtött információ birtokában döntésképesen, magabiztosan, felelősségteljesen írhatod meg a könyvet. Választhatsz, hogy az összegyűjtött anyagból mit használsz fel: egy részét, az egészét, vagy semmit; te döntöd el a történet jellegének megfelelően.

Túl sokan kezdenek el úgy írni, hogy a fejükben csak valami homályos, félig megformált ötlet van. Ez előbb-utóbb szétesik. Nem tudod, mi jön ezután, merre kell menni, ezért dühöd, zavarodott és csalódott leszel. Aztán pedig – legtöbbször – feladod. Ahhoz, hogy valamiről magabiztosan, kétségek nélkül tudj írni, ismerned kell a témát. Ehhez információkat kell gyűjtened minden olyan történeti elemről, amit még nem ismersz. Kétféle anyaggyűjtés létezik. Az egyiket szöveges anyaggyűjtésnek hívom. Vagyis elmész a könyvtárba, begyűjtöd a könyveket, utánaolvasol a korszaknak, az embereknek, mindennek, ami kell. Érdemes elismételni a történetmesélés alapszabályát: minél többet tudsz, annál többet tudsz elmondani. Az íráshoz elengedhetetlen az anyaggyűjtés. Ötletet meríthetsz anyaggyűjtésből, ráérezhetsz az emberekre, helyzetekre. Önbizalmat nyerhetsz, hiszen ha van választásod, ha biztos kézzel irányítod a történetet, akkor sosem kell muszájból vagy tudatlanságból döntened. Így fest ábrán:

Tedd fel magadnak a kérdést: milyen történetet írsz? Nyílt színen játszódó akciót, vagy kapcsolatokról, érzelmekről szóló érzelmes történetet? Amint eldöntötted, milyen cselekménnyel van dolgod, beléphetsz a karakter életébe. Először határozd meg a drámai szükségletet. Mi az, amit a karaktered el akar érni? Mi hajtja előre a történetet előre, egészen a megoldásig? Hogy a karakter hogyan éri, vagy éppen nem éri el ezt a célt, ez adja a történet cselekményét .A dráma nem más, mint konfliktus. Ha ismered a karakter szükségletét, akadályokat gördíthetsz az útjába. Hogyan győzi le az akadályokat? Ez a történet. Konfliktus, küzdelem, a belső és külső akadályok legyőzése – a dráma és a komédia legfőbb összetevői. az író felelőssége, hogy elég konfliktust generáljon, és az olvasó, a közönség figyelmét ébren tartsa. Az író feladata, hogy az olvasó továbblapozzon. És az egész lényege a téma ismerete. Konfliktus nélkül nincs cselekvés, cselekvés nélkül nincs karakter. A cselekvés maga a karakter. Az ember az, amit tesz, és nem az, amit mond. Ha elmélyedsz a témában, látni fogod, hogy a könyvben minden összefügg. Semmi sem kerül oda véletlenül, csak mert aranyos vagy szellemes.

ISMERD MEG A TÉMÁT.